Ősz van szeptember, így a blog is visszatért a szabadságáról, a régi kerékvágásba. Nem is tudom hol kezdjem...


nyári emlék :)

Még augusztusban volt egy Oldtimer csillagtúra, amire kilátogattam. Jó volt, csak unalmas, mert meleg volt, nagy időközökkel jöttek az autók és nem néztem magamnak megfelelő helyet a fényképezésre ( árnyék, parkolási lehetőség, fény hátulról, ülőhely, kanyar hogy az autók lassan menjennek, hogy fényképezhető legyen az egész stb ). Majd legközelebb...



















Aztán Augusztus végén, Szeptember első hetében lezajlottak a környékben a helyi banzájok. Itt is volt. Nálunk úgy hívják KIRTA. Nem tudtam mi az, ezért rákerestem:
Kirta egy mitológiai király, a hurrik törzsfője és Mitanni uralkodója, ami a Hettita Birodalom összeomlása után keletkezett a mai Szíria északi részén.
"Kirta legendáját egy ugariti agyagtábla meséli el. Eszerint Kirta összes gyermeke meghalt, felesége elhagyta. A gyászoló királyt álmában Él látogatta meg, és elárulta neki, hogy az esőistenhez, Baálhoz kell segítségért fordulnia, majd vándorútra kell indulnia, hogy új feleséget keressen. Utazása közben Asera szentélyénél az istennő egy arany szobor felajánlását kérte tőle, amelynek fejében segít neki. Kirta végül megtalálta feleségét és gyermekeit, de a nagy örömben megfeledkezett a szoborról és Asera istennőről. Az istennő a királyt súlyos betegséggel büntette, majd meg is gyógyította, amikor végül is megkapta a felajánlást. Azonban legidősebb fia, Yassib nem látta szívesen a gyógyulását, és továbbra is királyként intézkedett mindenben. Kirta megátkozta őt, és a szöveg ezzel ér véget. Nem tudni, hogy csonka-e, vagy valóban itt a befejezése." forrás: wikipedia.hu
Na. Ennek semmi köze ahhoz, ami itt volt, mert ez az ivásról szólt népviseletben. Ja, volt valami kaja is. Mindegy. Megvettem az aránytalanul drága belépőt, ettem ittam kattintottam párat, de még mindig nem éreztem egyenlőnek az ár-érték arányt, ezért nem jöttem el üres kézzel ;)









Aztán egy vasárnap délutáni utolsó fagyizás keretében ellátogattam a hemaui volksfestre is.







Nem volt nagy eresztés. Ha egyet láttál, láttad az összeset. Persze vannak kisebbek nagyobbak, de lényegében ugyan az mind. Ivás népviseletben(vagy anélkül) amíg a gyerek el van a sok szarsággal, addig Apa iszik. Mindegy, hogy Dult, Gilemos, Gäubodenfest, vagy akármi, július közepe és szeptember eleje közt ezek vannak műsoron.

Aztán mi is volt még... Sok munka.



Nagyon sok...

Most nemrég jöttem vissza Mac-től, mert Ő eddig európai körútját járta, úgyhogy megünnepeltük, hogy itt van megint.



Kicsit körbenéztem a környéken, és megmosolyogtatott, de le is hangolt egyben, hogy volt ami úgy állt ott, ahogy én letámasztottam több, mint másfél éve.



Az öreg alkesz, még mindig ugyanott ücsörög a bolt előtt a padon. Az öreg Hans felismert és intett a jellegzetes színű agilájából. A messzi tanyán ugyan úgy legelésznek kint a marhák, s a harang hangja közelebb hozza a régi emlékeket. 





Szóval ott mászkáltam, aztán fölmentem öreg barátomhoz, aki üdvözölt és illedelmesen megkérdezte, hogy mit iszok.
Aztán meg, hogy nem baj e, ha átugrunk a csehekhez. Mondtam neki, hogy én ráérek a dolgom felöl, szóval GO!

Azt mondta elmegyünk Kalavari-ba. Mondom életemben nem hallottam róla, aztán mikor a GPS-el tervezni akart, odaadta nekem, hogy írjam be. Beírtam de nem láttam ilyet. Mondom itt csak Karlovy Vary van. Ránézett. Hát én is ezt mondtam. Óóó mondom oké hagyjuk.
Mivel Mac kristály cuccok vásárlását tűzte ki céljául, ezért az első megálló a Moser volt.



Ez egy régi német eredetű üveg gyár (Ludwig Moser alapította), de a háborúk miatt átkerült a cseh oldalra. Ők a beszállítói az európai királyi házaknak poharak tekintetében (angol, spanyol, norvég, dán szóval a nagyrészüknek). Megnéztük a múzeumot, a gyárat az üvegfújókat és a shop-ot is, amiben csillagászati árak uralkodtak. Nem fényképeztem sokat, mert volt ahol nem lehetett.


International Film Award


A kézzel írott rész:
Moser Lajos üvegfinomító Karlsbadban, Csehországban


Az üzem











Aztán bementünk kicsit a belvárosba, amiből nem láttunk túl sokat, mert nem mentünk messzire, de az a kevés is nagyon szép volt. Fiákerek az utcán, szép épületek minden felé, csatorna harmadolja szét a várost, van vár meg szép régi hotel is, amikből nem láttunk semmit, de majd legközelebb. Persze mivel keleti blokk, ezért megtalálhatóak a csúnya lepusztult részek is, a panelházak, a szar utak, a szemét, de ez a kettősség engem, a keletről jövőt nem zavart annyira (mint pl egy nyugatról jövőt). 







Mac-kel bementünk egy boltba, ahol alacsonyabb volt az árfolyam és talált is magának cuccokat, ahogy ő mondja: Zaworski (Swarovski) betétekkel. Az eladónő roppant segítőkész volt, amikor meglátta a nagy fekete ember pénztárcáját, és ecsetelte is, hogy miért jobb az ő árúja, és hogy azok a rohadt sárgák (vietnámiak) elárasztják a piacot a gagyi szarjukkal. Próbált alkudozni az öreg, de nem engedett az árakból. Amíg ők elvoltak, addig én, meg a kisegítő csaj vártuk, míg megegyeznek. Összenézve röhögtünk, ahogy kézzel lábbal alkudoznak, és próbáltam neki elmagyarázni, hogy mit is akar a nagyember, de rázta a fejét, hogy nem tud angolul. Akkor mondtam németül. Mosolyogva tárta szét a kezét, hogy au se megy neki igazán. Aztán magyarul kérdeztem, hogy tud e magyarul, aztán egyre jobban nevetett, amikor elkezdtem sorolni az általam sem ismert nyelveken:- Parlez vous Francis? Habla Espanol? Parla Italiano? Aztán zavarában mondta, hogy csak
Český. Hát mondom Cseszki veled aztán jól ki van segítve az ember. De nem kezdtem vele Activity-zni, mert a bolt zárt, mi meg indultunk vissza.Este egy görög étteremben vacsoráztunk hárman, mert az aktuális barátnőjét elhoztuk a munkahelyéről és amúgy is a cseheknél ettünk utoljára (igen, tudom, hiba, de utcai árustól, pedig az éttermek olcsóak és jók)Este italozás meg játék volt műsoron.



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2013_9_17_iaik0hbk7n.jpg

Aztán vasárnap reggel (5kor) a Mayweather box
gálát kísértük figyelemmel egyenesen Las Vegasból. Jó meccs volt. Jó fél liter kávé, és egy kiadós reggeli után délelőtt benéztünk a bázisra, meg voltunk erre arra, aztán este amerikai spagetti és amerikai foci volt terítéken. A Cowboyok vesztettek, én meg este 11kor értem haza. Szóval nem. Nemigazán pihentem ki magam a hétvégén, de legalább jól éreztem magam. Most pedig itt vagyok, hogy már harmadik este hegesszem össze az elmaradásom nagy floppy lemezeit, hogy új posztként csüngjön a blog első oldalának tetején.

Thats All Folks