Kunci in Germany

Ez a Blog a család és a barátok részére van fenntartva.

Ma Egy Éve

Posztolva április 29, 2012



Ma 1 éve indult világhódító útjára a blog.



68 bejegyzés 60 hozzászólás

Ezúton köszönöm a megtisztelő figyelmet, és a kitartó olvasgatást. Bár tudom, hogy nem foglalkozom annyit az oldallal, mint szeretném, és mint kéne, de főként az időhiány akadályoz, nameg nemmindig van míről írni. DE. Ha minden jól megy, a hét közepe felé, jön a legújabb bejegyzés.

Mivel a metál iparágban tevékenykedem, és egy ( one ) éves a blog, azt hiszem ez a stílszerű ide :D Csak az kattintson rá, aki szereti




Kellemes hosszúhétvégét mindenkinek, én lépek, mert ma is éjszakás vagyok.

Ne Légy Barom!

Posztolva április 12, 2012

Miközben iszod a spezialt németben. Vagy. Okos enged, a hülye meg megtöri a verdát. Esetleg: Nyugati köcsögmercis vs. keleti köcsögmercis.

Lehetne még jópár alcímet adni, de a lényeg az, hogy a drágalátós bátyám sikeresen okozott kárt, saját hibájából, a saját autójában.



Szerencsére ezeket az autókat nem véletlenül szokták prémium, vagy presztizs márkaként emlegetni. Hozzávetőleg 80 km/h-val kapott el egy táblát. Ahhoz képest nem néz ki olyan vészesen.

Barmok minden országban vannak. Itt Németországban is. 

Azért mondom ezt, mert az eset nem egy résztvevős volt. Egy másik stuttgarti autó váltotta ki voltaképpen a vétkes reakcióját. Elkövette azt a hibát, hogy elkezdett  menőzni. A bátyám pedig felvette a kesztyűt. Na ez volt a hülyeség. Ugyanis az előtte közlekedő piros 190es az előzés megkezdése utáni pillanatában padlóféket nyomott a még csak félig kihúzódott E200 T-modellre. Ha nem töltöttünk volna annyi időt a szimulátorokkal a gép előtt, így is végződhetett volna:


A video utolsó pár mondatára tessenek figyelni

De szerencsére észnélvolt, és nem a fékbe taposott, hanem kormány el, és gázzal visszahozta.
A történtek után "Hősünk" is odament a másik mercishez, hogy: "Ember! Meg akarsz ölni?" Akkor derült ki, hogy egy tipikus, a húszas évei elejét járó mondhatni siheder ült a volán mögött.
Mindenki volt fiatal, vagy éppen most az. Mind követünk el hibákat. Még az öregebbek is. Sőt, van hogy ők is Bruce Bannerből Hulkká válnak a vezetőülésben.

Balsávba át->Tábla->Szántás ->Visszasorolás



A károsult, vétlen fél.



Szerencsére "csak" ennyi történt. Ez volt (ahogy találóan megjegyezte) a csillagok háborúja.

A testvérem ezt intő jelként vette, fentről. Hogy:
- Oreg! Még egy ilyen, és pofon lesz. De ököllel!
Szóval a megtört autó képe majd ki lesz rakva a falra, otthon, hogy lássa, neki haza kell érni a feleségéhez és a gyermekéhez. Nem engedheti meg magának az efféle játszadozást. A közút amúgysem játszótér. És nem szabad hagyni, hogy egy másik ember felingereljen minket. Ez már 1885 óta köztudott:


"- Nyugalom, Seamus! Tudom, mit csinálok.
- Szegény Martinra emlékeztet.
- Bizony.
- Kire?
- A bátyámra.
- Várjunk csak! Magának van egy Martin nevű testvére?
- Vót' egy bátyám. Mindig hagyta, hogy provokálják. Nem akarta, hogy gyávának tartsák, ha nemet mond. Aztán beleszaladt egy késbe. Virginia City-ben. Sosem gondolt a jövőre, szegény Marty. Isten nyugtassa.
- Úgy ám! De remélem,maga gondol a jövőre, Mr. Eastwood!
- Másra se tudok gondolni." (gy.k.:Vissza A Jövőbe 3)


Pont én írok ilyeneket, amikor nem is olyan rég nekem is elszakadt a gyógyszer, elgurult a cérna, és beláthatatlan helyen előztem meg egyhuzamban két teher és négy személyautót. Pedig volt ott erősebb gép is az egynyolcas golfomnál. Igaz én már a kanyar végére hármasban voltam, és mikor láttam hogy nem jön senki, index ki, és padló. 60ról 90ig megvolt 3 autó, aztán 110ig egy teher, meg még egy autó, 140nél dombra föl a kamion mellett már tudtam, hogy ez necces lesz, ráadásul kanyar is jött, a fordulatszámmérő túlfutott a 4000ren, én már lökdöstem magam előre, hátha segít. A dombtetőre érve láttam hogy messze még a szembeforgalom. Levegő kifúj, gáz elenged, index jobbra, az égre tekintve, egy "Kössz Istenem" meg egy "Ilyet se csinálunk többet Wazze". Addigra ismét hallottam a rádiót, a motor elcsendesedett és haladtam tovább Straubing felé, míg el nem értem a következő kamion mögé felsorakozott karavánt.



"Mindig a teknős győz..." (Taxi)

A kedvencem amikor öreg, ősz hajú embereket látok nagy 5000 köbcentis, duplakipufogós Mercedes-ben 60-nal vánszorogni a 80-as táblában, vagy amikor a Porsche egyre kisebb a visszapillantómban, mert én a megengedett 100 km/h-val haladok. A legtöbb tényleg kiultúrált. A városban nem dudálják, villogják le az embert, hanem türelmesek. Az autópályan a sok külföldi miatt nem igen látszik, de ott is előzékenyek. Jó. Az esti jdcs összejövetelek is megvannak a parkolókban, de az hol nincs ugye. Bőven van mit tanulnia az egykori vadkeletnek, a vasfüggönyön túliaktól.
Anno volt ilyen is, és még ma is vannak. 3:30tól egy ugyan olyan piros 190es bunkómercis, mint a fenti interakcióban.



Mac fuvarozása közben egész más. Egy ilyen szituáció is. Vagy egy akármilyen szituáció. Nyugodtság van. Csend, (már amikor Mac nem hallgat R'n'B-t, olyan márpedig nagyon ritkán van), béke, semlegesség. Pedig az egy 4.3mas V8. Abban van erőtartalék. Bejön az a Lexus LS. Még az autómata váltója is. Csak ne enne annyit. Igaz ő a bázison 98 amerikai centért veszi literenként. Nekik az TAX Free. Ha itt is az lenne, én is vennék valami kényelmes tepsit. Bár a faceliftes Xedos 9-cel nagyon szemezek. Meg egy csomó más autóval is, de akkor meglenne a harmadik Mazdám a CB2 meg a GD Coupé után. Engem a nagy lomha autók visszatartanak az ámokfutástól, ezek a kicsik meg szinte igénylik. A mondeo kombival is elmentem 120 km-t úgy, hogy nem fékeztem. Jó. Nem volt rajta fék. És?

Na. Találkozunk a Jövőben ;)

Húsvéti túra

Posztolva április 9, 2012


Először Deres jutott róla eszembe, amikor szállingózni kezdett a hó


Igen. Az a kretén ott fönt egy magyar. Kifelé menet feltehetőleg ő és a haverja akasztották le a sorompót is.






Pa

no



ma

A következő képek onnan készültek, ahova mutatok. Regensburg óvárosa. Nem épp King's Landing de azért nagyon szép.







Kellemes Húsvéti Ünnepeket

Posztolva április 7, 2012


Nekem csak a Vasárnap és a hétfő jut ünneplésre, aztán vissza a gályába. Ma is estig dolgoztam pedig szívesebben töltöttem volna a húsvétot így :D



Vagy így:



+ a ráadás



Egyhangú napok a taposómalomban

Posztolva április 3, 2012

Tegnap, mentem be tizenharmadjára az üzembe, de olyan érzés, mintha már fél éve ott dolgoznék. Finoman fogalmazva egyhangú a meló, pedig már a 4. gépre raktak tegnap (összesen asszem 18 gép van).

A hétvégi éjszakai műszakra befelé vánszorgó emberek arcára egyöntetűen rá van írva, hogy "Haggyá' f*szom, semmi kedvem" főleg tegnap. Beértünk, és a gépek státuszát mutató kijelzőn láttuk, hogy nem volt délutános műszak, mert minden állt kb 450perce. Mindenki gyűrkészte a fejét, kávét ivott, zsebre tett kezekkel támaszkodott unott fejjel. Általában műszakkezdéskor kijön a főműszakvezető, és a két "segédje" (alműsz.vez.) mögötte két oldalt, mint a bíró és partjelzői, a focimeccsen.  Állítólag ezek a legnormálisabbak a 3 műszak közül. Mi vagyonk ugyan is az I. műszak. Az Alpha Team. Ezt azért is merem így kijelenteni, mert láttam a másik két műszak embereit. A mi csapatunk se kutya, de asszem a III. osztagban láttam a legtöbb ágyútölteléket. Múltkor is épp végeztem, megjöttek, megláttam az egyik srácot, és kinyílt a bicska a zsebemben. Az a tipikus " Édes fiam hogy nézel ki? Na gyere csak ide egy pofonért!". Mondjuk meg kell hagyni ott láttam a legtöbb és a legpengébb csajt is. Egyszer. Szerintem az volt az első és utolsó napja. Megértem. Úgy nézett ki, mint az rtlklub napi sorozatából a színésznő, Balogh Edina. Na mindegy.

Az alműsz.vez.-ek technikai személyzet is egyben, ha valami gáz van, őket kell hívni. Tegnap csak ők voltak. Máskor is volt hogy egyfolytában szarozott a gépem, és S bácsi, nevezzük így (asszem ő is Schniebel, mint a RockSuliban a tanár), mondta kb 11kor, hogy elszállt az egyik alkatrész, kb 3/4 óra a javítás. Takarítgass, csinálgasd a papírokat, mittomén' - mondta ő. 2 óra volt, mire készlett. A szerelő is mondta, hogy kávézzál, gyújtsál rá, vagy amit akarsz. Mondom ok, én nem leszek láb alatt jóbarát. Nagy kínok árán készlett, persze nem működött jól... Elég az hozzá, hogy a nap végére, kb az előirányzott mennyiség kevesebb, mint felét tudtam realizálni.

(S bácsi, ha meglát, ahogy állok és a gépemre mutogatok, már mind a ketten kínunkban "röhögünk" mert tudja, hogy szar van a penkékben.)

Reggel 6. Megjön a Lúzer FC. Mi elslattyogunk. Én már a hajnali 5ös hiba után el se indítottam azt a kotlát.

Kint hideg van és pirkadat. Beülök. Hullafáradtan magamra húztam az ajtót, kulcs elfordít, rádió autómatikusan be, és akkor elindult ez a szám:



Nincs annyi kávé, amitől így kipattant volna a szemem. Vigyorogva énekeltem végig hazafelé, és elszállt a fáradtság, mintha akkor keltem volna. 

Persze ettől függetlenül hazaérve ahogy letettem a fejem, aludtam.










MÁS

Az öregek. Sokáig nem volt bajom velük. Főleg a saját felemenőimmel nem, de a többit is tényleg tiszteletben tartottam, pedig a buszozós korszakomban láttam érdekes példányokat belőlük. De az utóbbi időben kettő is próbára tette a türelmemet. Már régóta meg akartam írni, csak nem volt időm.

Komolyan megértem, hogy sok idejük van, meg unatkoznak. Csak azt nem tudom, hogy ők miért nem értik meg, hogy nekem meg nincs időm, és dolgoznom kell. Vgy, hogy útban vannak. Komolyan, ha nem lennék ilyen jólnevelt, akkor megállnék, és azt mondanám:
"Öreg! Egy! Nem érdekel a nyomorod. Kettő! Húzzál innen, és hagyjál dolgozni!"
Történt egy nap ugyan is, hogy a Gazda kivitt az erdőbe, és mutatta, hogy mit kell kivágnom, és hova kell raknom. Azt mondta 11re jön vissza, addigra azért el kéne készülni vele.
Siettem, hogy meglegyek időre. Egyszer csak megjelenik egy öreg csóka, aki ilyen erdőjáró (pedig az magánterület mind1). Nézi ahogy dolgozom. Pedig azt nem szeretem. Leállítottam a fűrészt, húzom el az ágakat. Kérdezi:
Te itt dolgozol? Nagylevegő, nem leszek szarkasztikus, nem küldöm el az anyjába, mondom igen, a Gazda embere vagyok, nem a fát lopom. Próbál ott vicceskedni, meg szóbaelegyedni, de mondom nekem dolgoznom kell. Erre elkezd ott balfanoskodni az ágakkal, persze pont fordítva, mint ahogy kéne. Aszongya segít. Mondom nem kell, hagyja csak, menjen nyugodtan. Kb, mintha a falnak mondtam volna. Mondom nem oda, és nem úgy. Hagyja, majd én. De csak nem. Elszakadt a cérna, megfogtam a fűrészt, és a közvetlen közelében kezdtem vele kivágni a kis fácskákat, hogy észrevegye magát, hogy útban van. Megfordult a fejemben, hogy egy nagyobbacskát odaborítok mellé, de azért vette a lapot, főleg, hogy nyélgázon pörgettem a druzsbát. Láttam, hogy arra várt, hogy visszajöhessen "segíteni" én meg mentem felé és csapkodtam ki a hulladékfákat. Nagynehezen végleg ehúzta a csíkot. Csisszre, de sikerült befejeznem időre.
A másik. a Gazda apukája, aki alattam lakik. Úgy kell elképzelni, mintha Antibácsit a L'art pour L'art-ból kereszteznénk a South Park-ból Stan papójával. Ő nem Billy-zik, de a kutyát még az előző eb nevén szólítgatja. Nagyothall, és olyan gyorsan gyalogol, ahogy én etetek a vellával. Ráadásul, mivel már a teste nem engedelmeskedik úgy, ráfolyik a nyála a kezében lévő eszközökre, amivel aztán nekem kell dolgoznom. Eddig azt mondom ok. Öreg, beteges, meg minden, nemgáz. De. Mind1 miről van szó, ha látja, hogy pl. a borjaknál ganézok, odajön "segíteni", hiába mondom, hogy nem kell. Már egy ideje ittvagyok, és nem lassítok miatta. Egyszerűen akadályoz a munkában. A múltkor is, már ott harákolt, meg minden baja volt, mert nem bírta. Mondom, hagyja. Neem neem... OK. Akkor hajrá. Rövid időn bellül inkább mégis csak hagyta, hogy csináljam. Lehet hogy most érzéketlennek tűnök, lehet, hogy az is vagyok. Tőlem aztán pityereghet. Mert szokott. Főleg, amikor a fiacskája leteremti, miután, valamit nem úgy csinált, mint ahogy meg lett mondva. (Olyankor mindig beugrik Cartman beszólása: Muter! A nagyi szenilis! Ideje berugdalni egy otthonba.)" Vagy amikor nem várom ki, amíg 2percenként kinyög fél mondatot, miközben dolgoznom kéne. Vagy amikor észreveszi magát, hogy körülötte én már mindent megcsináltam, amíg ő a feladat tizedével szenvedett. Vagy amikor észreveszi, hogy kétszer egymás után is fordítva húzta magára a pulóvert. Mint egy kisgyerek, 1az1.
Ezért is keresünk épp a gazda is itt, én meg otthon hirdetés útján gondozót, neki, meg a szomszéd néninek, de egyenlőre sajnos kevés sikerrel.

Ezen a héten még dolgozom pár napot, de a Húsvét nagy részében remélem nyugtom lesz egy kicsit. Majd kiderül.
A héten ha minden igaz le is papírozok mindent, és átjelentkezem ide. Onnantól végleg el leszek szakadva az előző helytől.
Egyenlőre ennyi. Ez_az_ezredik_szó_a_bejegyzésben:D_Bye_All