Kunci in Germany

Ez a Blog a család és a barátok részére van fenntartva.

2012 ősz

Posztolva október 30, 2012

Nem sok minden történt az utolsó bejelentkezésem óta. A fontosabb dolgok, pl hogy van új netem, kaptam csomagot otthonról és közeleg a tél. A melóhelyen ugye beindult a nyüsi szóval snafu.



Cseh diákok is vannak nálunk havi forgásban





A fenti képeken látható emberekből csak 1 nem tud oroszul (aki ül) :)



Aki felismeri az autogramot a Porsche tanksapkáján, az tudja miért fényképeztem le.

Nemrég meglátogattam öreg barátomat, Mac-ket is.



Odaát semmi sem változott. Majdhogynem a szó szoros értelmében, ugyan is nem alaklmaztak mást utánam, így kba amit én letettem valahova, az jóeséllyel még ott is van. Láttam tavaly karácsonyi dekort is még. Na mind1











Szóval ezek vannak, történés nincs sok, szóval nem igen van miről beszámolnom, de majd a jó net miatt azért folyamatosabb lesz az ellátás.


Bon Iver

Levél a lövészárokból

Posztolva október 11, 2012

"Mikor reggel megláttam a tompafehér jégfátylat a tetőkön, éreztem, ahogy közeleg...

A csípős reggeli fuvallatok  hamar kikergették hajnali álmaink utolsó emlékfoszlányait is, miközben a gép által kotyvasztott forró italainkat szürcsölve reménykedtünk egy nyugodt napban. Odaérve láttam a gépeket. Mint vészjósló felhőgályák úsztak egymás mellé, sűrűsödve, apránként elrettentő flottát alkotva.
A németek a vártnál előbb indították meg az offenzívát, s egy perc nyugtot sem hagyva nyomultak előre. Nem volt könnyű, de álltuk a sarat. Az alakulatban sok a fiatal, vannak akik még a tizennyolcadikat sem töltötték be, de itt vannak és ez a lényeg. Vállt-vállnak vetve küzdöttünk a fogyni nem akaró friccek hadával, míg végre tíz óra felé fellélegezhettünk egy kis időre. Rendeztük sorainkat. A parancsnok is megjelent, hogy jelenlétével emelje a morált, lelkesedést öntsön belénk, de tudtuk, hogy a java még hátra van. Mikor a lövészárok pereméről megpillantottam az újra felsorakozott géphadat, az égre nézve elmorzsoltam egy fohászt. Az ismét támadásba lendülő birodalmiak  erős csapást mértek ránk, de a csapat élén harcolva nem hátráltunk meg. Túl a delelőn, a parancsnokom visszarendelt az arcvonalról, hogy az utánpótlás akadálymentes haladását biztosítsam, szóval fellélgezhettem.
A nap hátralevő része már gépiesen, félgőzzel ment. Mindenki otthaogyott valamit a fronton. Az est leszállta előtt vissazvonulót fújtunk, s elköszöntünk a holnapi viszontlátásig. A csatát ugyan megnyertük, de a háború vége még fényévnyi távolságra tőlünk.

A távolba révedve néha felselylik a csatatér olajtól, fékportól mocskos tanúhelye s a fülemben halkan csenngve hallom a szerszámropogást, abroncs sikolyokat.
Holnap újra megütközünk, s addig folytatjuk a küzdelmet, míg van kit legyőzni.
Így telnek hát a napjaim itt, mélyen, az ellenséges terület gyomrában... "

K.J. 21.10.2012







A vidámabb napok emlékei:







A Yankee. Camaro és Commander.



A két korombeli kollega Benny és Max.

Szóval alakulnak a dolgok, remélem kész lesz minden ebben a hónapban és akkor a munka mellett nem kell még más ügyeket is intéznem.

Voltam beszélőn az unokaöcsémnél is:



Mára ennyi, sőt úgy néz ki a hétre is, szóval a jövő hétig Bye All

Kő és Víz

Posztolva október 7, 2012

Arról van szó, hogy megint fényképezni voltam. Igaz, most kicsivel messzebb mentem. Kb fél órányi autókázásra van innen Kelheim városa, ami a Duna-Rajna-Majna Csatorna mentén fekszik. Ettől a várostól nem messze van egy szép folyami szakasz. Ezt a részt itt Duna áttörésnek hívják, ugyanis egy mészkő hegyen dolgozta át magát a vízfolyás.



Neten előtte megnéztem, hova megyek, a műholdképről láttam egy nagy parkolót. Na mondom az jó is lesz nekem. Mikor beértem a kis faluba már gyanús volt, hogy nemigazán leszek egyedül. Mikor a parkolóhoz értem, kicsit legörbült a szám. Tényleg nagy volt, de közel sem üres. Meglehetősen sok autó parokolt, nem is beszélve a buszokról. Tudtam, hogy szép a hely, meg túrista látványosság, de reménykedtem, hogy kevesen lesznek. Mindegy.



Begurulok a bejáraton, és egy ember fogad, hogy itt a jegy. Nézem a cetlit. 5€. Nem hogy öt €, de egy peták nem volt nálam. A csávó látta, hogy nézem, kotorászok... A kezembe került egy 200 forintos érme. Átvillant az agyamon, hogy azt mondom neki:
- Nézd meg báttya, 200 forint! Tudod milyen sok az? Rengeteg. Te. Elképzelni nem tudod... 
Persze mondtam neki hogy sorry, csak kártyám van. Azt mondta, hogy csak a városban van autómata itt nincs. Na mondom én vissza nem megyek, hamár ittvagyok. Kihajtottam, és a faluban egy kis mellékutca végén letettem a járgányt. Úgy 8-10 perc volt, mire visszaértem gyalog a parkolóig, ahonnan még jócskán kell caplatni, hogy legyen valami.

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_0ytatxe8a5.jpg

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_58raf2fpx5.jpg

Aztán elértem a kolostort is, ahol természetesen a látnivalók mellett sörkert és szuvenírbolt van, meg lehetett venni jegyet a sétahajózásra. Persze az ember előtte a faluban, vagy a parkolóban is talál jópár sörözőt/vendéglőt, és ajándékboltot, na de mindegy. Igyekeztem úgy fotózni, hogy ne látszódjanak bele emberek, de aztán feladtam. Majd a végére szúrok olyan képeket is.



Sajnos nem lőttem annyi képet, amennyit szerettem volna, mert egyrészt későn indultam, és volt keveredés a városban is, mikor az ügyes bajos dolgaimat próbáltam intézni, másrészről jött a front, a rádió mondta hogy jön az eső, meg a randa felhők. Persze a Nap is egyre rövidebb ideig van fönt, szóval talpaltam, és hát így sikerült. 



Árvizek szintjei rögzítve a kolostor falán.



Miután kivártam, hogy a sétahajóról leszállók fölszállók jöjjenek menjenek, elkezdhettem fényképezni a szorost. A bódéban a néni azt hitte veszek jegyet a kirándulásra, de kp nem volt nálam, meg amúgy is.
"...észre se vettem az árak színvonalát. Néztem a számlát és azt hittem rosszul látok..." Szóval dróga. A másik dolog meg, hogy egyedül én föl nem ülök ilyenekre. Szóval maradtam egyszemélyes földi alakulat.



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_6vjpxsh115.jpg

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_c2wdq3iqvc.jpg

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_hxels4kxed.jpg

Kérdeztem a nénit, hogy nincs e gyalogút. Azt mondta nincs, csak ösvény. A klostor udvara felöl lehet fölmenni. Ha fölmegyek ne térjek le az ösvényről, mert veszélyes. Aszonta' figyeljem a táblákat.





A szél is egyre erősödött, a Nap is egyre laposabban sütött, szóval szednem kellett a lábam, hogy fényképezni tudjak.



Betonozott út visz fölfelé, sok a járókelő meg az olyan bringás, akik olyan gyorsan mentek föl cangával, mint én gyalog.



Feljebb kápolna, meg ilyen semmitmondó emlékművek, mondom ilyet bárhol lőhetek. Szóval a fehér pöckök mentén menő köves útról rátértem az ösvényre.



Mendegéltem az ösvényen, de még mindig semmi kilátás nem volt és persze voltak jópáran gyalogolni arra rajtam kívül. Hát mondom nem igaz. Lesz ami lesz, nekivágok az erdőnek. Dolgoztam már erdőben, nem fogok eltévedni, mert nem várom meg, míg rám esteledik, csak gyorsan lövök pár képet, és csá.



Az erdőben tovább föl, mivel emberek már nem voltak, ezért nyugodtan haladhattam, és vághattam át árkon bokron. Nem fényképeztem sokat , mert siettem is, meg már lőttem elég erdős képet anno, ez se sokkal másabb.



Na végre, már láttam a szélét, úgyhogy tartottam az irányt.



Alakul, alakul, de még mindig sok az ág, és a susnyás közepén vagyok.



A kidőlt fákat és a meredek lejtőt látva tudtam, hogy innentől ésszel, mert igen nagyot lehet esni.



Egy túracsónakot is lekaptam, de csak így a maximális zoomal látszik, hogy mi is az, mert igencsak lent van.



Végre fölértem a tetőre és ki a szélre. Gyönyörű kilátás, szédítő mélység. Egy fatörzs a kezemben, másikban a gép, és nézem. Már így is para, de ott fönt az a hely az igen. Oda kimegyek a szirt szélére. 



Habár már így is egy ormon szélén ácsingóztam





Ott a kis fa alatt az lesz a helyem.

Magaban azért mondogattam, hogy: "Nyugalom McFly, nem lesz gond..." Vissza az erdőbe.
Megyek fölfele, egyszercsak egy fószer jön velem szembe. Rajtam farmer, utcai cipő, meg egy Hungary feliratú piros melegítő volt. Rajta hevederek, karabínerek, állvány, meg két olyan fényképezőgép, amineknek az összértékét kb egy év alatt se kerestem meg otthon. Valamit odaszólt a bajsza alatt, de nem értettem. Akkor már úgy derengett, hogy talán nem a legjobb ötlet, de ha már ittvagyok... Nagyon óvatosan, lépésről lépésre kikecmeregtem a kiszögellésre és ezek lettek belőle.





http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_5qngfn7fq9.jpg

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_6vyxky5oen.jpg



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_wgxk8t980e.jpg

És a végére a képek turistákkal:



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_7_cicq5sp9jc.jpg















Na szóval ennyi volt. Az oromról az erdőn át keresztül magánerdőkön, magánföldeken vissza a verdához, mert nem volt kedvem körbegyalogolni a beépített iránytűm pedig jó.



Itt lyukadtam ki, egy ház hátsó udvarán. Persze nem volt gond. Le, vissza a verdához és go Home. Ennyi volt a mai túrám, remélem tetszenek a képek, majd még jelentkezem. Pá.

A hegyen

Posztolva október 3, 2012

Ma ünnepnap volt itt, a régi két Németország egyesítése jegyében, így minden zárva volt, szóval ismét fogtam a masinát és ebben a szép koraőszi időben elmentem a hegyre fényképezni.

(A panorámaképek szolgálatatója újította honlapját, ezért ha kicsi a kép jobb gombbal új lapra vagy ablakba nyitva nagyíthatóvá válnak)

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_7igi23tq98.jpg



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_qdd9659w3i.jpg



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_a3i0zjioul.jpg

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_rjcmtctfx5.jpg







http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_39lulk267b.jpg





http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_dsqxigrzqk.jpg



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_76mmndtted.jpg



Út a Dunára

Posztolva október 3, 2012

Vasárnap szép idő volt, gondoltam lenézek a Dunára. Sinzing nincs olyan messze, kb 12km. A festőibb utat választottam, nem az autópályát. Amúgy is láttam, hogy valahogy le lehet oda jutni. A navit belőttem, hogy csak térképet mutasson, így láttam merre van a folyó, így annak irányába tudtam kanyarogni szépen a városban. El is értem a hidat, amin minden nap átaraszolok, mivel épp felújítják. Schönhofen 2km-re van tőlem, nagyon szép, de nem lehet parkolni , szóval egy képet lőttem azért odafelé, a többit visszaúton készítettem



Azért csak sikerült lekeverednem a híd alá...



Meg is indultam a part felé



(A panorámaképek szolgálatatója újította honlapját, ezért ha kicsi a kép jobb gombbal új lapra vagy ablakba nyitva nagyíthatóvá válnak)

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_2o46omudgk.jpg

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_bjmjkpro01.jpg

Hogy, hogy nem, pont egy Magyar uszályba botlottam, ami jelenleg holland zászló alatt hajózik.
A VADÁSZ.




Motorcsónakok is jöttek az alatt a pár perc alatt, míg ottvoltam.





Hazafelé is lett volna mit fényképezni, de a képek elkészítése nem ér meg nekem egy közlekedési kihágásért rámrótt bírságot.



http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_v6lpfl3f0z.jpg

http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_51tb95x7jd.jpg

Schönhofenbe lehet majd egyszer el megyek gyalog, mert közel van és valahogy föl lehet menni a hegytetőre. Út közben az egyik sziklán megláttam egy narancssárga pöttyöt. Néztem, néztem, s közelebb érve láttam meg, hogy egy atyafi kapaszkodik fölfele szorgalmasan szegecsről szegecsre. Na mondom én megelégszem egy lankás résszel is, szóval, majd keresek utat oda.





http://www.kephost.com/view3.php?filename=a1_2012_10_3_n6iksq0ywv.jpg

A túrám végén betértem egy előre kiszemelt kis bódéba egy dönerre. Az olyan, mint a gyros, csak török, de nagyon jó, majd írok és fényképezek még arról is később.